Montag, 24. Mai 2010

Eleje - Olvasónapló 1.

Milyen is a XXI. század iskolája? Tökéletes. Legalábbis a tökéletesre törekszik. Modern. Technikai értelemben is, de olyan értelmben is, hogy paramétereit, berendezéseit az iskola használóinak igényeihez optimalizálja, de nem csak igényeikhez, hanem szükségleteikhez. A XXI. század iskolája tudatosan van felépítve (építészeti trükkök: fésűs elrendezés, átriumos, centrális) és berendezve. Kezdve a falak színétől és a megvilágítás tervezésétől a bútorzaton és a helyszükségleten át a berendezésekig, az eszközökig minden tudatos tervezőmunka eredménye, mely kutatások eredményeire épül.
Fontos tehát, hogy a falaknak olyan színe legyen, amely megnyugtató, kellemes és motiváló. Ezen színek közé tartoznak a meleg színek, a szemet a kék és a zöld is nyugtatja még. Semmi esetre sem szabad azonban ezeknek a színeknek sötétnek lenniük, hiszen a sötét színek nyugtalanító hatást gyakorolnak az emberre. Hasznos viszont, ha az egyik fal nem olyan színű, mint a többi, hiszen akkor a gyerekek szeme tornázik. Ez esetben szerencsés, ha a negyedik fal színe sötétebb árnyalata a többi fal színének, esetleg komplementerszíne.
De nem csak a szín fontos. Fontos a terem emgvilágítottsága is. Mint tudjuk, a természetes fény a legkedvezőbb a munkához, a mesterséges fény csak egy pótlék. De ha már mindenképp mesterséges, akkor legyen energiatakarékos. Örömmel olvastam, hogy felfedezték, az egészségre is káros a fénycsöves lámpa, és még a tanulásban is zavarhat. Ötödikes korom óta bárkinek el tudtam volna mondani... Mindig fájt tőle a fejem.
A berendezésnél elsődleges szempont, hogy kényelmes és sokoldalúvá alakítható legyen. Szóba kerül a trapéz alakú asztal használata is, amely sok szempontból nagyon praktikusnak tűnik, és az is, mennyire fontos, hogy a bútorok a tanulók méreteihez illeszkedjenek. A székeknek ezentúl a helyes tartásra is ösztönözniük kell. A padsorok közti távolságnál ügyelni kell arra, hogy a diákok tudjanak szabadon mozogni.
Megtudjuk azt is, hogy kell egészségesen ülni a számítógép előtt. Nos, igen. Ezt valóban már az általános iskolában el kell kezdeni, sőt, legjobb az oviban, mert ennek az ülésformának rögződnie kell. Sajnálattal olvastam, hogy a tapipad nem egészséges. Pedig szeretem. :-)
Nagyon fontos, hogy hogy van egy épület felépítve, milyenek a térviszonyok. Ez utóbbi nem csak a térkihasználhatóság miatt fontos, hanem azért is, mert a gyerekeknek szükségük van egy kis személyes térre. Különböző előrárnyzásokkal és kormányrendeletekkel is találkozhatunk. Például a tantermekben 20 foknak kell lenni télen nyáron. (Örülnék, ha erről a németek is így gondolkodnának, mert ők a szobahőmérsékleteket beállították 18 fokra, és nem fűthetünk jobban. Aki meg fázik, az meg rászívott...)
Nos, ennyit általában az első részről. :-)

Közepe - Olvasónapló 2.

A XXI. század iskolája modern. Informatikai infrastruktúrája nem jó, hanem kiváló. Minden elérhető és megvalósítható, a gyerekek kreatív munkáját ösztönző. Jöjjenek az érdekesebb kulcssazavak. :-)
Interaktív tábla. Nos, igen, szép dolog, és éljen a SMART, meg minden...No de ha a tanár nem tud vele bánni? No, nem azt mondom, a mi generációnknak már nem lesz ezzel problémája, amennyit mi az egyetemen tanultuk ezt... :-P Persze majd lesz mással. Szóval fontos, hogy a táblát ne csak kivetítésre használjuk, mert ennél jóval több lehetőség rejlik benne. De erről már írtam lentebb. Persze azért ezzel is vigyázni kell, hiszen ha egy elemet túl gyakran használunk, az elveszti vonzó hatását...
Szavazórendszerek. Ez kicsit a legyen ön is milliomosra emlékeztet. Sok mindenre be lehet állítani, sok kérdést fel lehet tenni, és megvan az az előnye is, hogy a diákok nem látják egymást, nincsenek egymás nyomása alatt. Azontúl még csak röpdolgozatokat se kell javítani. :-P Van egy rakat klikker, sok-sok típus, egyik modernebb, mint a másik, és zseniális. - Na de mikor lesz itt erre pénz?
TabletPC. na, ez az a számítógép, aminek sokáig nem tudtam a nevét. :-) Volt egy óránk németen, amelyen egy doktorandusz is ott volt, és ő mindig ilyenbe jegyzetelt mellettem. :-) A jelek szerint rendkívül hasznos dolog. :-)
Digitális napló. Miért is ne? Egyszerűbb, gyorsabb, átláthatóbb. Akár a terembeosztást is megkönnyebbítheti. A szülőknek is van erre igényük, akár ők is belenézhetnének, persze csak jelszóval. Ez a digitális osztályterem hivatalos variánsa. :-)
Beléptető kártya. Nos igen. Már nagyon sok helyen használják, és a mellette felhozott érvek vitathatatlanok. :-) Biztonság, biztonság, biztonság. :-) És hogy maguknál hordják a diákok, azt azzal is el lehetne érni, hogy több funkciót is beleépítenek. Pl. ebédjegy, öltözőkulcs, könyvtár. Itt Berlinben egyébként sok minden így működik. Van egy ún. Mensakarte. Ezt kell feltölteni, ha enni akarsz a menzán. Meg van Waschmaschinenkarte. Na, ezt is fel kellene tölteni, és ez is automatikusan vonja le a pénzt, de én nem használam. Mosómasa vagyok. :-) Mensakarte is multifunkcionális. Valahogy úgy van megosztva, hogy a fizetős szolgáltatások azzal mennek, a nem fizetősök meg a diákommal. Annak is van vonalkódja. De az elég igénytelen. Az ELTE-s sokkal jobb. :-) És ugye most már az van az EK-hoz is. :-P

Nos, neuralgikus pontja e könyvnek a pénz. Azért a szerzők szerencsére ilyenre is gondoltak, és a könyvben kisebb pályázatírói gyorstalpaló anyagát is megtalálhatjuk. Mit ne mondjak, hasznos...

Vége - Olvasónapló 3.

A XXI. század iskolája. Modern. Digitális tananyagok, tananyagbázisok. Rengeteg eszköze van a palettán: önálló ismeretszerzésre szolgáló eszközök, oktatási eszközök, értékelő eszközök, digitális oktató játékok. A pedagógusoknak ez nagy kihívást jelent. Mindazonáltal nem figyelmen kívül hagyható, hogy amit megcéloz elérni, az nagy dolog, és ezért igazán megéri a fáradságot. Ugyanis a digitális eszközök egyik legfőbb célja az LLL, life long learning, az "életfogytiglan" való tanulás igényének kialakítása. :-)
Példákat kapunk egyes tantárgyak adatbázisaira, és arra, mit és hogyan lehet használni az oktatásban. Láthatjuk, hogy az eféle tanulás nem korlátoz semmit, hiszen gyakorlatilag bármilyen munkaforma megvalósítható keretein belül.
Megismerhetjük az anyanyelv-didaktikai órákról már jól ismert vitamódszert és ennek egy kicsit modernebb változatát.
Az online kommunikációról is olvashatunk.
Windows Live Messenger. Régebben nagyon szerettem, de az új gépemre már nem raktam fel. Sajnos sok vírust áthoz. :-/ Viszont még mielőtt drasztikus lépésként megszabadultam volna az msnemtől, azelőtt mindenkinek elkértem a szkálypcímét, vagy rábeszéltem, használja a googla chatet. Vitathatatlan, hogy sok mindentől elesik az ember, ha csak szkálypot vagy gtalkot használ. Az msnben az a nagyon jó, hogy nagyon sok emotikon van benne. Nagyon kifejező és kreatív. Ez a másik kettőből hiányzik, no de annyi baj legyen. Most az a fontos, hogy Wolfgang, der Kleine egészséges legyen. :-)
SkyDrive. Éljen, az online tárhely. Nem fordulhat elő, hogy otthon hagyom a pendrájvom. Nem is tudom, mikor használtam utoljára a pendrájvot. :-)
Rendkívül hasznos ebben a fejezetben az előadói technikákról szóló rész. Azt hiszem, az ilyen cikkeket több helyütt publikálni kellene, mert elég sok konferenciaelőadáson voltam (vagy pptvel tartott előadáson), de sokszor egyenesen tragikus. Nyilván teljesen más, ha az előadónak távirányító van a kezében, és nem kell a billentyűzethez szaladgálni, vagy csak rákoppant a táblára, és továbbmegy, de ez sok esetben még nem valósul meg. A pptszerkesztés is sokszor tragikus. Én például híve vagyok az egyszerűségnek. Nem azt mondom, hogy falfehér legyen a háttér, de legyen szolíd. Csak azért, hogy megmutassam, tudom használni az office2007-et (lassan 10et, de jó! :-) ), csak azért nem fogok villódzó háttereket, nem jó színeket alkalmazni... Csak szépen, egyszerűen. És ez a tanulsága a könyvi fejezetnek is.
Ezután a hálózatban való tanulásról ír a könyv. Nos, ez a rész sok újat nem adott, hiszen azért amíg ott voltam, meg amit mások blogjából tudok, nagyjából ilyenkről volt szó egész félévben. Na, nem mindig explicite, de a hangulat ott lappangott. :-)


Kicsit elszakadunk a modern szótól, vagy legalábbis most másik megközelítésből nézzük. A XXI. század iskolája egyénre szabott, és mindenre figyel. Többek között az iskola pszichés kontrollját is fenntartja. Egy Carl Rogerstől származó idézettel kezdik e fejezetet: „Az empátia, a bizalom, a kongruencia és az elfogadás légkörében minden személyiség alkalmassá válik a tanulásra.”
Ez vitathatatlan megállapítás. Fontos, hogy az iskolai légkör jó legyen. Ehhez harmonikus légkör kell az iskolába. Ebben nélkülezhetetlen szerepe van az iskolapszichológusnak. Manapság egyre inkább azt látom, hogy az iskolapszichológusoknak egyre nagyobb szerepe lesz. Ilyenkor kicsit bánom, hogy nem vettem komolyabban a bioszfaktot...
A könyv bemutat konfliktuskezelési formákat, folyamatábrák, stb. segítségével. Persze, könnyű azt mondani. Ha az ember vitahelyzetbe keveredik, akkor valószínűleg nem ez az ábra lesz az első, ami eszébe jut... Viszont a T.E.T. jó dolog. :-) Ha az ember sokszor elolvassa, egy idő után részévé válik, és akkor nem egy folyamatábráról lesz szó, hanem egy belénk rögződött magatartásról. :-)
Végül, de nem utolsó sorban az IKT-ról olvashatunk. A tudásszerzés konfortja, stb. Ha az embernek nem lettek volna elegek a Vályi-konferencián az IKT-szekció előadásai...

Azt kell mondjam, jó könyv. :-) Rosszabbra számítottam, mert kötelező, de határozottan jó, gyakorlatias, hasznos. Miért nem írnak több ilyet? És vajon mikor lehet ezt majd nálunk mind bevezetni? Már nyugdíjas leszek?

Mittwoch, 19. Mai 2010

Ehhh...

Most néztem meg a linket, a slideshare nem fogadta el a Catull betűtípust. Pedig végig abban csináltam, mert ha már egyszer Google, gonosz slideshare. :-/

és kettő...

Elkészült hát a prezentációm:

http://www.slideshare.net/oddzsi/google-4159928

A google-ról készítettem. :-)

És egy...

http://www.mindmeister.com/maps/show/41899081

Samstag, 15. Mai 2010

Interaktív tábla

Ojjééé. Amikor először volt lehetőségem használni, kerültem, mint macsk a forró kását. Úgyis mondhatjuk, sikerült úgy megúsznom, hogy felépítését, használatát megértettem, de csoport előtt nem kellett használnom. Aztán eljött az az óra is, amikor nem úsztam már meg. Ki kellett menni a táblához, és igenis foglalkozni kellett vele, hozzá kellett nyúlni. Aztán egyszeriben megszerettem, és letöltöttem. A 9-et is, a 10-et is kipróbáltam, az én gépemen a 9 gyorsabban ment, bár a 10-ben tagadhatatlanul többlehetőség van.
Kár, hogy az iskolákban még nincs mindenütt tábla, nyelvtanórákon nagyon jól lehetne használni. Meg németen. Az irodalmat meg színesítené.
Elolvasgattam az elearningre feltöltött cikket, nos, sok újat már nem mondott. Én ebből vizsgáztam, rengeteg cikket olvastunk erről az anyanyelv-pedagogia.hu-n. Hasznos kis eszköz, és nagyon jókat lehet vele csinálni, szeretek vele elbabrálgatni. Ennek egyik eredménye a barokkos feladat is. :-)
Kedvenc alkalmazásaim közé tartoznak a szókártyák, az elnyelő spirálok, az összekötősök, de nagyon jól lehet alkalmazni például a Legyen Ön is milliomos!-t évvégén, összefoglaláskor, a gyerekeket valószínűleg rendkívül motiválja. Egyébként több ilyen versenyeztető alkalmazást lehet vele szerkeszteni, ezeket nagyon jónak találom. Ezt talán még bevezetik mindünvé nyugdíjazásom előtt...

Wikipédia

Az első öt dolog egyike, amit megtanultam az egyetemen, hogy "Ne használj wikipédiát!" "De miért? Teljesen jó?" "Mert nem hiteles..."
Erről lehetne vitatkozni, ez tény és való, de szerintem elég igazságtalanok ezek az előítéletek a wikipédiával kapcsolatban. Egyrészt folyamatosan működnek a szelektáló- és hitelesítőfolyamatok, másrészt értékelik is folyamatosan a cikkeket. Annyiból viszont igaza van a támadóinak, hogy hiába vannak hitelesítők, ellenőrzők, ha egyszer az egész iszonyúan nagy, már-már átláthatatlan.
Én magam is szerkesztem néha a wikipédiát. Ez amolyan fogadalomból történt, ugyanis épp hittanérettségire készültem, és egy fogalmat sehol nem találtam meg magyar google-n, német wikipédián viszont igen. Megfogadtam, hogyha vége az érettséginek, megszerkesztem magyarul. Akkor elfelejtettem, azóta meg nem tudom, mi volt a fogalom, de egyszer utánajárok, és megcsinálom.
Viszont szerkesztettem már bele ELTE-s tanárok leírásába, ha láttam, hogy valami nem stimmel, vagy ilyesmi, szerkesztettem saját szócikket is. Hmm, most nézem, nem csináltam meg, amit akartam, pedig a szövege már megvolt az előző gépemen. Ejha, na, mindegy, az adatok ki vannak írva, majd valamikor fellövöm. :-)

Szóval wikipédia: pró és kontra. Rengeteg lehetőség és pontatlanság van benne. Szerintem alkalmazniuk kellene területenként kutatókat, szakértőket, még többet!!!
Ezzel nagyon nőne az elismertségük, és nagyon jót tenne nekik. Biztos találnának rá embereket. :-)

Google

Viva la google! :-) Én szeretem, és egész soksrétűen használom. Nem csak a kereső, a levelező funkciót, hanem (offensichtlich) a blogolót, a dokumetumosat, a kalendáriumot, a csoportokat, a tárhelyet (picasa), a buzz (magyarul azt hiszem, zümm) funkciót, és mindig megnézem a legújabb fejlesztéseket. Ja, jelenleg is google chrome-ból írok. A gmailnél nagyon szeretem a gmail notfier programot, ez az, ami jelzi, ha jött egy levelem. Nem levelezőprogram, hanem csak felugrik egy ablak, és jelzi, kitől, mikor, és hogy kezdődik az emil.
Az igoogle-t kifelejtettem. Azt sokáig nem használtam, mert felváltva használok operát és chrome-ot, és sokáig csak operát használtam. Az operánál az a rendszer, hogy megtartja a ne nem zárt füleket, ez nagyon jó, a chrome viszont nem. Ez onnan nézve jó, hogy így beállíthattam magamnak az igoogle-t. A volt barátomnál láttam először, akkor is nagyon tetszett, de akkor még nem volt chrome-om. De már egy jó ideje be van állítva, és nagyon szeretem.
Nem szabad megfeledkezni a google mapsről sem, egy ideje napi gyakorisággal használom, és minden nap hálát adok érte, hogy van. Aztán a google translate... Na, jó, ezt inkább nem reklámozom...
Amikor rss-olvasót tettem fel, akkor is google readert tettem fel, azt is szeretem, mert okos és gyors. :-)
Amiért viszont tényleg sokáig hálás leszek, az a google books, mert államvizsgára tanulásban nagyban segített, ugyanis volt egy könyv (Sprachwissenschaft. Ein Reader.), ami a JMK könyvtárban nem volt meg Pápán (meglepetés... bár a könyvtár nagyon jó, de ez már a szakbarbárrészleg...), és a neten meg fent volt. Jó, szépséghibája a dolognak, hogy néhány oldal minden cikkből hiányzik, hogy ne pótolhassa tökéletesen az eredetit, de legalább tudtm dolgozni vele addig is, amíg vissza nem értem Budapestre. Ez is nagy dolog. :-) Megjegyzem, ugyanezt a könyvet kerestem nemrég itt Berlinbe, és nincs meg. "Beszerzés alatt"... Egyszóval viva la google! :-)

Amúgy mostanában azt hallottam, hogy az amerikai fogyasztóvédelem szét akarja darabolni, mert túl nagy lett, és hogy ez nem etikus, stb. Azért sajnálnám. Bár a fejlesztőiket szerintem nem rúgnák ki azért, mert szétdarabolják. Valószínűleg csak több könyvelőre lenne szükségük. :-P

Second Life

Na, a second life volt az, aminek kipróbálásával problémáim voltak. Nem értettem, hogy mi volt a baj, mert elég új gépem van, a videókártyám se rossz, és a dolog mégsem akart elindulni rajta. Nem tudom, ehhez milyen gép vagy videókártya kellett volna, de olyanom nekem nincs, azt innen érzem.
Viszont az alapvetéseket megcsináltam, aztán ezután viszont tényleg csak a fantáziám maradt rám. Szóval regisztráltam magam a rendszerben, és a secondlife keresztségben az oddzsi Rosea nevet kaptam, aminek nagyon örültem, mert az oddzsi csak egy rövidített név, eredetileg Oddzsi Piroska volt. Nem tudom, hogyan jött, lényegtelen, de a second lifeban az Oddzsi Rosea nevet kaptam - jobban mondva választottam. A kedves kis figurámat pedig addig formálgattam, míg a végén már egészen hasonlított rám. :-D
Valahogy úgy képzelem el ezt, mint a SIMSet, bár ahogy Julcsi a blogjában írja, azért valószínűleg sokkal valóságosabb az egész, mint a SIMS, mert át lehet váltatni az ottani pénznemet amerikai dollárrá, és hogy lehet ott sokat keresni, na meg elkölteni is.
Igazság szerint nem értem, hogy valaki miért fektet be ilyen dolgokba pénzt. Mármint gondolom, lehet anélkül is játszani. Nyilván van előnyös oldala, kialakítja a gyerekek gyakorlati érzékét, na de az ég megáldja őket, ezt a first life-ban is megtehetnék. A saját pénznemükkel, a saját realitásukkal.
Egyelőre ezt egy olyan izgalmas világnak tartom, melyben a maximális elmerülés elég veszélyes. De lehet, a személyes élmények hiánya mondatja csak ezt velem... :-)

NING

Na, ez volt az az óra, amelyet már személyesen nem éltem meg, viszont azért csoporttársakon, moodle-n keresztül tájékozódtm, és magam is kipróbáltam a rendszert. Most épp elővarázsolnám, de nem megy, mert elment a netem.
Ez egyébként itt Németországban sokkal gyakrabban megesik, mint otthon. És nem elég, hogy rosszabb a net, többet is kell fizetni érte, na mindegy... NING. Szóval ez is egy közösségi oldal, mint az összes többi, de lényeges különbség, hogy ez zárt, ilyeténképpen pedig akár digitális osztályteremként is lehetne használni. Ugyanúgy profilt kell/lehet létrehozni, mint bármelyik másik közösségi rendszerben, de itt a hangsúly nem a saját profilon van, hanem a csoportokon, melyeknek az egyes emberek tagjaivá válnak. Ide is lehet felrakni mindenféle anyagot, mint a moodle-ben, lehet üzenni egymásnak, de ugyanakkor sokkal személyesebb is. Kreatívabb.
Azért az látszik, hogy a moodle tényleg a tanulásra van kitalálva. Ez meg inkább közösségi tér, melyet használhatunk esetleg a tanulásra is. Lehet feltölteni videókat, én is megtettem, ő egy örökévényű klasszikust, meg eseményeket lehet meghirdetni, ehhez képeket feltenni, zseniális, nagyon tetszett. Ugyan a modern eszközös csoportot nem találtam meg, de alapítottam egy sajátot: www. oddzsis.ning.com, és ezen garázdálkodtam. Nagyon jó volt. Épp egy erasmusos buli előtt kezdtem el vele foglalkozni, míg vártam, hogy megszáradjon a hajam. Ömm, elkéstem. :-D
Nyilván ennek gyakorlati haszna is van. De mire ezt megcsinálják Magyarországon, mire ez tényleg bevett gyakorlat lesz, addigra én kb. nyugdíjba megyek. Pedig igazán szívesen használnám. :-)

Moodle

A jól ismert, kedves moodle. Az órán megtudhattunk érdekes statisztikákat arról, hányan, mikor, mire használják naponta a moodle-t. Mármint az ELTE-set. Döbbenetesen sokan. Mármint, azért nagyon sok helyről hallom kárhaoztatni, nem gondoltam volna, hogy ennyien használják. Én magam egyébként szeretem, hasznos dolog, és nagyban segíti is a tanulást, de végül is ezt is célozza meg. :-) Több nyelvet is tud használni, persze ez igazából csak jól hangzik. Kipróbáltam némettel is,angollal is, franciával is, de elég korlátozott számban fordítja le a dolgokat, de végül is ez is valami. :-)
Ez volt az óra elméleti része. Az adatokon kívül ezzel nagyjából képben is voltam, de ami eztán jött, na, az nagyon izgalmas volt. Hogy szerkesztik a tanáraink az etrt? Zseniális. Nagyon tetszett. Annyi lehetőség van benne, hogy az valami elképesztő. :-)
Magyarszakon épp fut egy projekt, hogy győzzük meg a tanárainkat arról, hogy használjanak moodle-t, és ez a kis ismerkedés a rendszerrel nagy segítség volt abban, hogy egy tanáromat rávettem, hogy kell használni, így aztán távolról is tudom követni, mit csináltak az órán, mert felrakta a pptket. Zseniális. :-) Amíg csak befogadói oldalról ismertem a moodle-t, addig is nagyon tetszett, de most egészen megragadott. :-) Remélem, egyre több tanár használja majd, mert igen hasznos lenne, és nem utolsó sorban környezetkímélő is. :-)

fonálfelvétel

Nos, mióta ide nem írtam, elég sok minden történt velem.
Először is lett gépem, ami határtalanul jó dolog, mert legalább a saját gépemen próbálgathatom ki a dolgokat, nem akkor, amikor gépterem nyitva, amikor Anyutól el tudom kérni, amikor Tibi jó fej, és odaadja a stellakulcsot, vagy Albi az, és beenged.
Egyrészt. Másrészt meg azért zseniális, mert a saját gépemnek olyan képernyője van, amilyet én szerettem volna, tehát nem fájdul meg a fejem tőle egy óra után, nem folyik ki tőle a szemem 10 perc után, semmiféle rövidtávú bántódás nem ér, és ez is nagyon jó. Ergó fonálvelvétel indul. Hol is hagytam abba?